A csigafúrók élezése

Találkozott már azzal, hogy a fúró egyáltalán nem viszi, vagy csak nagyon nehezen az anyagot? A jó fúrógép és főleg a jól megválasztott fúrószár csodákra képes. A csigafúrókat három alkalmazási csoportba soroljuk. Az egyes csoportokba tartozó fúrók egymástól eltérőek, az emelkedési szög és csúcsszög különbözik. Fémek fúrására anyaguk és a köszörülési sajátosságaik miatt csak a HSS (nagyteljesítményű gyorsacél) jelölésű fémfúrók alkalmasak. A HSS gyorsacél: nagy széntartalmú acél, ami a nevét onnan kapta, hogy a belőle készült szerszámmal gyorsan lehet dolgozni a keménysége miatt A csigafúró élezésénél a furat minősége és a fúró forgácsolási teljesítménye nagy mértékben függ a helyes köszörüléstől. A köszörülés akkor jó, ha a csúcs és keresztélszögek, valamint a vágóélek megfelelő nagyságúak. A fúróélezés műveletét és az ellenőrzést természetesen gyakorolni kell ahhoz, hogy kezünk biztos legyen, és erre lehetőleg régi, elkoptatott fúrókat célszerű használnunk. Ám, ha már mozdulataink begyakorlottakká válnak, a fúrók újra élezése nem jelenthet problémát a számunkra.

Makita akkus fúró-csavarbehajtó 6271 DWALE

Makita akkus fúró-csavarbehajtó 12V, 2Ah: Fém hajtóműház. Jól kiegyensúlyozott csavarbehajtó, fafúrók. 16 fokozatú nyomaték állítás. Forgásirányváltás. Mechanikus két sebesség. Fordulatszám-szabályozás. Motorfék. Csúszásmentes, gumírozott markolat. ML120-as akkumulátoros lámpával. Facsavarok behajtása , metrikus csavarok szerelése M6-ig, dűbelcsavarok behajtása 6 mm-ig. Gipszkartoncsavarok behajtása, fa, rétegelt faanyag fúrása 25 mm-ig, fém fúrása 10 mm-ig.

Marógépek és tartozékok

A felsőmarók jó kihasználhatóságához megfelelő adottságú gépet kell választani, és ajánlatos a kiegészítő tartozékok választékáról is kellően tájékozódni. A felsőmarók általános használata mellett ugyanis számos feladat elvégzéséhez speciális kiegészítők is szükségesek, csapos marószerszámok. Olyan alapgépet célszerű tehát választani, amelynek tartozék választéka bőséges, gyorsan lehet a befogott szerszámot cserélni, és a beállításai - gondolunk itt a marómélységre, oldalmegvezetésre - pontosan szabályozhatók, esetleg állványra szerelve asztali marógépként is használható.

Makita HR2450 SDS-Plus fúró és vésőkalapács

A Makita HR2450 SDS-Plus fúró és vésőkalapács por védett, SDS Plus szerszámbefogással. Alkalmazása széles körű, fúrás, ütvefúrás, vésés üzemmód. 40-szeres vésőpozíció állítással. Beépített csúszókuplunggal van ellátva, ami megakadályozza a gép visszarúgását a szerszám hirtelen blokkolásakor. A Makita ipari szerszámok fúró és vésőkalapács kapcsolóba épített elektronikával rendelkezik a pontos fúráshoz. Csúszásmentes a fogantyúja a beépített gumibetétnek köszönhetően, a biztonságos munkavégzésért. A Makita fúró és vésőkalapács alkalmas: Ø4-12 mm-es dűbel és átmenő furatok készítésére betonba, kőbe, téglába, dobozfúrásra téglába Ø65 mm-ig, fúrásra fában és fémben Ø 13 mm-es tokmány, vésőszárak segítségével, vésésre.

ROLLER’S King King 2 Set C R1/2-2z Menetmetsző

Kézre álló, kompakt, nagy teljesítményű elektromos menetmetsző. R 1/8–2 csőmenethez alkalmas. 16–50 mm, csapmenet 6–39 mm. A gyorsan cserélhető metszőfejek könnyen, gyorsan cserélhetők. A metszőfej egyedülálló reteszelése a hajtógépben, a biztos ülés érdekében a bemetszésnél. Egyszerűen kezelhető, stabil ellentartó a forgatónyomaték megtámasztásához mindkét forgásirányban. Önerősítő feszítőhatás a ferdére állított feszítőorsónak köszönhetően. Jobb-bal futás, termikus túlterhelés-védelem, biztonsági nyomógombos kapcsoló. Robusztus, karbantartásmentes hajtóművel, speciális áttétel az ideáliserőátvitelhez.

A menetfúrók használata

A menetfúrókkal lyukakba vághatunk kézzel menetet, ehhez három, különböző vágásmélységet adó elő-, után- és készrevágó menetfúró és egy hajtóvas szükséges. A menetfúrók alsórésze kúpos, hogy a szerszám fogai fokozatosan marjanak bele a furat falába. A csavarmenetes rész vágja a menetet, a hornyok pedig a keletkező forgács eltávolításához szükségesek. A szár felső részén találhatók a méretek és fokozatjelölő gyűrűk, a szárvégen levő négyszögletes rész pedig a hajtóvas felerősítésére szolgál. Mivel a menetek kézzel csak három fokozatban készíthetők el, a fúrók szárán található gyűrűk száma alapján dönthetjük el, hogy milyen sorrendben kell ezeket használnunk. Az elővágó egy-, az utánvágó két-, a készrevágó háromgyűrűs. Némelyik menetfúrókészleten gyűrűk helyett függőleges vonalak utalnak a fokozatok jelölésére. A hajtóvasak általában egyik oldalukon fix, a szembelevőn pedig állítható pofásak. Egy hajtóvas pofái közé általában M6-os méretig foghatók be menetfúrók, az ennél nagyobbakhoz viszont már másik, szélesebb kulisszájú hajtóvas szükséges, amelybe ugyancsak több különböző méretű menetfúrót foghatunk be.

Menetmetszők

A menetmetsző alapvetően lapos, hengeres szerszám, mely külső menetek készítésére alkalmas. A menetmetszők befogható kézi hajtóvasba, és gépi menetmetsző-szerszám tartóba. A menetmetsző készülhet metrikus, illetve Imperial („colos”) külső átmérővel. A menetmetsző állíthatósága lehetővé teszi a kívánt pontosságú (“szorosságú” vagy illesztésű) menet előállítását. A menetmetsző oldalról kis csavarral állítható, a csavar forgatása következtében a szemközti vágó élek közelíthetők vagy távolíthatók egymástól. A beállításhoz idomszer használata javasolt.

Menetfúrók

A kézi menetfúrók egyenes horonnyal készülnek, - nevükből - főként kézi használatra tervezettek, de megfelelő körültekintéssel gépi használatuk is megengedett. Általánosságban ezek a leggazdaságosabb szerszámok ahol egyedi-, vagy kis sorozatú termék készül, illetve ahol a megmunkált anyag forgácsdarabkákat képez. Ahol a menet mély furatokba készül, vagy az anyag forgácsfolyamot képez, más típusú mentfúró alkalmasabb, különösen igaz ez normál emelkedésű menetekre.

A körkivágó

A körkivágó a harang alakú kiképzéséről és a benne lévő központosító fúróról ismerhető fel. A gyorsacélból készült körkivágó, fa, pozdorja, műanyag fúrására készült. A Viking kobalttal ötvözött körkivágó már bimetálból készül, bármilyen anyag fúrására jó, kivéve betol, kő falazat. A keményfémlapkás SDS-plus befogású körkivágók téglába, falazatba, ytongba megfelel. A beton fúrásakor legyünk kritikusak és gyanakvóak a körkivágóval szemben. Az SDS-max befogású körkivágót már betonra is használhatjuk, mert ebből csak ipari minőséget gyártanak.

Körfűrésztárcsák

Fűrészeléskor a gép mindig együtt dolgozik a tárcsával, de ideális esetben a használójuk is aktív részese ennek a furcsa hármas viszonynak. Eredménye pedig a vágás, amelynek minősége és teljesítménye nemcsak a fűrésztárcsa fogainak alakjától, hanem a vágott anyag tulajdonságaitól, a gép fordulatszámától és az előtolás sebességétől függ. E mellett azonban egyáltalán nem lényegtelen szempont, hogy milyen fogazatú fűrésztárcsákat használunk. A nagyteljesítményű körfűrésztárcsák keményfémlapka betétesek. A nagy kopásállóságú betétek a legnagyobb terhelések hatására sem törnek le, vagy válnak le az acélfogak éléről. A fogak alakja pontosan összehangolt az alappal és az anyaggal is, ezért minden esetben ez biztosítja a legjobb vágási eredményeket. A fogalak és a forgácstér körültekintő megszerkesztésével biztosított a legtökéletesebb forgácskihullás, ez pedig csökkenti az energia felhasználást, s a fűrészelés zajának mértékét is kedvezően befolyásolja.

A fűrészelésnél a vágandó anyag meghatározó

Az köztudott, hogy az anyagok keménységéhez szokás fűrészt választani. A fémeket a finom fogazású fűrészlap forgácsolja hatékonyan, a fához a durvább fogazatúak valók, az építőanyagokhoz pedig különleges fogkialakítású, speciális fűrészek használatosak. Ez természetesen nem szentírás, ám helytelen próbálkozások a fűrészeknek egyáltalán nem használnak, sőt tönkre is tehetik őket. A kísérletezés többnyire a fogazatuk élét teszi tönkre, de újra élezésük otthoni körülmények között csak ritkán végezhető el. Ezért kerülendő a meggondolatlan kísérletezés, mert ez többnyire új fűrész vagy fűrészlap beszerzését vonja maga után. Célszerűbb, ha még a legszerényebb otthoni szerszámkészletben is van fémfűrész – több pengével –, és fa fűrészből is legalább egy cserélhető pengés.

Fémfúrók

A legelterjedtebb fúrószerszám a csigafúró, amelynek elsődleges feladata a telibe fúrás, de alkalmazható furatbővítésre, felfúrásra is. A csigafúrókat szerszámacélból készítik, de különleges igénybevételhez (kemény anyag, nagy hőfejlődés, stb.) a csigafúrók csúcsát keményfémlapkákkal erősítik meg, vagy a fúrófelület speciális réteggel vonják be. A bevonat megváltoztatja a szerszám (fémfúrók) élettartamát, a súrlódását, a keménységét.

Fafúrók

A tiplizéshez is többféle szerszámot kell használni. Pl: fafúrók, fúrógép, tiplijelölő, szorítók, kalapács, maga a fa tipli, és ragasztó. A fatipli is keményfádól készül, álltalában bükk fából. Többféle méretben kapható. Bútorlapokhoz a 8-10 mm keresztmetszetű használata a legjobb. Az ettől vastagabb fatipli könnyen kiszakadhat, mivel a befúrásakkor a bútorlap falvastagsága jelentősen csökken. A fában való fúráshoz elvileg bármilyen fúró megfelel. De nem véletlenül hívják a fafúrót fafúrónak. A fafúrók hegyének kialakítása más mint a fém fúróké. A fafúrók hegye más kialakítású mint a fém fúróé. A hegyes kiképzés vezetőként szolgál.

Marógépek

A marógépek, csapos marószerszámok, általában két főrészből állnak, az alaplapból és az erre függőlegesen felerősített meghajtómotorból. Az alaplap két függőleges oszlopán adott magasságban mozgatható a motort befogó szán, amit többnyire rugók tartanak magasan. A megmunkálás mélységét szabályozható magasságú ütközőrúd és mm beosztású skála alapján állíthatjukbe. A korszerűbb felsőmarókon különféle magasságba állítható, ún. revolver rendszerű fogásmélység ütközővel lehet az egymást követő fogásmélységekhez előre beállítanunk. Ilyen gépeknél előbb a szerszámmal "érintőfogást" kell venni. A befogószánt ebben a magasságban tartva a beállító-rudat állítsuk a legmagasabb beállító-csavar tetejére, és rögzítsük ebben a magasságban. Ezután a beállító-csavart 2-3 mm-rel hajtsuk lejjebb, és rögzítsük. A második, majd a harmadik csavart az elsőhöz igazodva, tolómérővel annyira hajtsuk be, hogy a harmadik már pontosan a kívánt mélységű lemunkálást biztosítsa. Így több azonos darab megmunkálása esetén pontosan és pillanatok alatt beállíthatjuk a különböző fogások azonos mélységét.

A forgácskeresztmetszet

A forgácsolás során a leválasztott anyagrészek forgács formájában kerülnek eltávolításra. Ezeknek az anyagrészeknek a forgácsoló irányra merőleges keresztmetszetét nevezik forgácskeresztmetszetnek. A forgácskeresztmetszet lehet állandó (pl. esztergáláskor), vagy változó (pl. maráskor). A szerszámkialakítás miatt azonban meg kell különböztetni elméleti és valóságos forgácskeresztmetszetet, de a gyakorlati számítások során mindig az elméleti forgácskeresztmetszettel számolnak: A=a·s=b·h (ahol a a fogásmélység, s az előtolás, b a forgácsszélesség és h a forgácsvastagság).

Forgácsolási mozgásviszonyok

A forgácsolási művelet végrehajtásához a munkadarabnak és a szerszámnak el kell mozdulni egymáshoz képest. A mozgásokat mindig egy állónak képzelt munkadarabhoz viszonyítják, függetlenül attól, hogy a tényleges mozgások hogyan is valósulnak meg. A forgácsolás során előforduló mozgásfajták:

a forgácsoló mozgás előtoló mozgás nélkül egyszeri forgácsleválasztást tesz lehetővé a munkadarab egy fordulata vagy lökete alatt;
az előtoló mozgás a forgácsoló mozgással együtt folyamatos vagy többszöri forgácsleválasztást biztosít több fordulat vagy több löket alatt;
a hozzáállító mozgás az a mozgás, amellyel a forgácsolás megkezdése előtt a szerszámot a munkadarabhoz állítják;
a fogásvételi mozgás az a mozgás, amellyel a leválasztandó anyagréteg vastagságát beállítjuk, eredménye a fogásmélység;
az utánállító mozgás korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.

Forgácsolás

A forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám (forgácsolószerszám) segítségével – forgács formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tartozik például az esztergakés vagy a fűrészlap, a határozatlan élű szerszámok közé például a köszörűkorong. A forgácsolás fontosabb módszerei az esztergálás, a gyalulás és vésés, a marás, a fúrás, a köszörülés, az üregelés stb. Néhány forgácsolási műveletet kézzel is el lehet végezni (pl. reszelés, dörzsölés, fűrészelés), de általában gépi erővel, forgácsológépekkel forgácsolnak.